Kedves Anyukák!
Ígértem, hogy elkészítem a “hogyan számoljuk ki magunk a szabadságukat” kisokost nektek, hogy mindenki magabiztosan tudjon fellépni GYED, GYES utáni visszatéréskor a “mennyi is az annyi és mennyi is jár nekem” egyeztetés során. Nos, vágjunk bele, kezdjük az alapoknál, itt az első lecke!
Az, hogy mennyi szabadság jár egy anyukának alaphelyzetben, attól függ, hogy ki a munkáltatója, azaz a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik-e, vagy a Közalkalmazottak, vagy Köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá. Ennek megfelelően több számítási mód létezik, különböző adatokra is van szükség az egyes esetekben. A mai leckénk az Mt. hatálya alá tartozó anyukák esetében az alap tudnivalókat mutatja be.
A jelenleg hatályos Munka törvénykönyve vonatkozó paragrafusai kimondják, hogy a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A munkaviszony szünetelésének időtartamára is jár bizonyos esetekben szabadság, ilyen az anyukáknál a keresőképtelenséget okozó betegség időtartama (ez 2012. július elseje után úgy módosul, hogy naptári évenként 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség időtartama), a szülési szabadság időtartama és a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapja. FIGYELEM: Akik ez utóbbit 2011. augusztus 1-je előtt kezdték meg, nekik még nem 6, hanem 12 hónapra jár a szabadság (erről többet itt olvashattok, egy korábbi cikkben).
Az alapszabadság mértéke 20 nap (ez életkortól függetlenül jár), ez a következőképpen változik az életkortól függően:
- huszonötödik életévétől huszonegy;
- huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;
- harmincegyedik életévétől huszonhárom;
- harmincharmadik életévétől huszonnégy;
- harmincötödik életévétől huszonöt;
- harminchetedik életévétől huszonhat;
- harminckilencedik életévétől huszonhét;
- negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;
- negyvenharmadik életévétől huszonkilenc;
- negyvenötödik életévétől harminc
munkanapra emelkedik. Abban az évben már jogosultak vagytok a nagyobb számú szabadságra, amelyik évben az adott életkort betöltitek. Nem baj tehát, hogy valaki mondjuk 2012. december 4.-én tölti be a 35.-életévét, attól erre az évre 25 nap alapszabadság jár neki.
Az alapszabadságok mellett számotokra fontos még a pótszabadságok közül az a fajta, amit a gyermek után biztosít a törvény. Ezeket a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után lehet igénybe venni, egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Ez a pótszabadság is ugyanarra az időszakra jár, mint az alapszabadság, tehát a táppénz, szülési szabi és a fizetés nélküli szabi idejére. Aki tehát végig odahaza marad GYES-en, ne számoljon 3 évnyi pótszabit a babócák után, mert nem jár annyi, ahogy alapszabadság sem! Ha időközben visszamentek dolgozni, akkor persze értelemszerűen jár 
. FONTOS változás, hogy idéntől kezdve nem egyik, vagy másik szülő veheti ezt igénybe, hanem MINDKETTŐ (ahogy erről nemrég írtam), de csak akkor, ha dolgoznak (vagy az előbb említett jogosító időszakok valamelyikében van az anyuka)! A szabadságot átadni nem lehet, ha például apuka nem dolgozik… (csak mert volt ilyen kérdés is nemrég )
Ha a szülés évében esetleg nem vetted ki az összes szabadságodat, ami időarányosan járt még a munkavégzésed idején (bár ennek kicsi az esélye, de előfordulhat), akkor természetesen ezekre a napokra is jogosult vagy. Ha például valaki februárban szült, de abban az évben egyetlen napot sem vett ki, akkor ezek a napok nem vesznek el (állítson bármit is a munkáltatótok)!
Két dolgot kell még tudnotok a számításhoz, az egyik az, hogy ha a munkaviszonyotok év közben kezdődött vagy például év közben tértek vissza újra dolgozni, úgy részetekre a szabadság időarányos része jár (ennek számítási módját is hamarosan megnézzük konkrét példán keresztül). A másik, hogy ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik (például 12,6 nap), a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít (tehát felfelé kerekítjük, ha még emlékeztek erre a matematikai kifejezésre ).
Nos kérem, akkor papírra, ceruzára fel, lehet számolgatni, hamarosan jön a következő cikk, amiben a szabadság kiadásáról fogok írni!
Vitád, problémád van a munkáltatóddal? Szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből? Jó lenne, ha valaki személyesen segítene eligazodni a jogi útvesztőben? Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudok neked személyesen is segíteni!
Küldd el e-mailben!