Az egyik leggyakoribb téma itt a blogon a felmondási védelem, s kifejezetten a gyermekszülés utáni esetekben van sok tévedés még mindig a fejekben. A legtöbbször nem adja meg a kérdező anyuka, hogy melyik törvény hatálya alá tartozik, így igen nehéz jó tanácsot adni Számtalanszor írtam már róla, így aki rendszeresen követi a blogomat, vagy járatja az ingyenes munkajogi hírlevelemet, tudhatja, hogy 2012. július 1-je óta megszűnt a korábban megszokott “abszolút” védelem, igenis van olyan eset az Mt.-ben, amikor egy édesanya elküldhető a gyermeke 3 éves kora előtt munkáltatói felmondással, ha nem veszi igénybe a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságot. De vajon minden esetben, minden jogviszonyban igaz ez?
Ha Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóról, vagy közalkalmazottról beszélünk, akkor igen, hiszen ugyan az Mt. írja ezt elő, de a közalkalmazottak esetében “háttértörvényként” az Mt.-t kell nézni, amennyiben az adott paragrafusok alkalmazását a Kjt. nem zárja ki. Azonban sokan elfeledkeznek arról, hogy van egy harmadik kategória is, mégpedig a közszolgálati tisztviselők (vagy megszokott nevükön köztisztviselők), s az ő esetükben is van egy külön törvény, aminek azonban már 2011 óta nem adja hátterét az Mt.
S itt bizony feketén-fehéren benne van, hogy a munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is – a gyermek hároméves koráig terjedő időtartama alatt. Ők tehát az egyetlen csoport, akik védettek továbbra is a felmentéssel szemben. Az Mt.-ből már megszokott szabályozás, mely szerint a védelem a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette, s a hogy a védelem az anyát illeti meg, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi, itt is megtalálhatóak.
Hogy ez miért van? Vagy hogy nem fair a többi anyukával szemben, akik viszont nem kapják meg ezt az “abszolút” védelmet? Hát, lehet ezen vitatkozni, de azt is tudnotok kell, hogy a köztisztviselők esetében ugyanakkor a fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára jár csak fizetett szabadság, akkor is, ha ezt 2011. augusztus 1-je előtt kezdték meg. Azaz ha egy köztisztviselő a második, vagy harmadik babájával van odahaza, úgy, hogy közben nem ment vissza dolgozni, hiába volt még korábban, a hatályos törvény szerint 12 hónapra jutó szabadságra jogosult az első, második baba után, ezt utólag egyszerűen “megvonták” tőle az új törvénnyel ami 2011-ben lépett hatályba. Hát, ez sem túl fair dolog…
Vitád, problémád van a munkáltatóddal? Szeretnél előre felkészülni, hogy a lehető legjobbat hozd ki a helyzetből? Jó lenne, ha valaki személyesen segítene eligazodni a jogi útvesztőben? Kattints ide, s nézd meg, hogyan tudok neked személyesen is segíteni!