Image courtesy of Ambro at FreeDigitalPhotos.net
Már nem először találkozom azzal a mondattal az anyukák részéről, hogy “lejárt a GYES-em, mennék vissza dolgozni, de a munkáltatóm szerint még várnom kell, mert nem jelentettem be a visszatérést 30 nappal előbb”. Legutóbb egy anyukának pedig azt üzente a HR-es, hogy bár lejárt a GYES, írjon egy visszatérési kérelmet (!), s ha majd ezt az igazgató úr aláírja, akkor jöhet vissza dolgozni. Úgy kb. két-három hete vár az anyuka… de meddig még, mennyi ideig? Úgyhogy, “kedves” munkáltatók, hálásan köszönöm, hogy egy újabb izgalmas témát adtatok nekem a heti bejegyzésemhez. És kedves anyukák, ezt kötelező elolvasnotok, s terjesztenetek! Kezdjük!
A jelenleg hatályos munka törvénykönyve 128. §-a a következőképpen szól: “A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.” Azaz ennek igénybevételét te, a munkavállaló döntöd el, ez jár neked, s a gyermeked 3 éves koráig jár (bizonyos esetekben tovább is, a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt, lásd 2012. évi I. 130. §).
A fizetés nélküli szabadság megszakításáról a hatályos Mt. 133. § (2) bekezdése rendelkezik: “A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.” A megszakítás szó azt jelenti, hogy nem veszed igénybe végig, hanem hamarabb megszakítod, mint a 3. év lejárta. Ebben az esetben (megint visszanyúlunk a jogszabály szövegéhez) egy egyoldalú jognyilatkozatot kell tenned, melyben kijelented, hogy megszünteted. Azaz ha ez egyoldalú, és kijelented benne a megszüntetést, akkor nem kérelem, nem igénylés, nem kettő aláírás van rajta, a tiéd és a munkáltatódé, aki beleegyezik, hanem csak egy, a tiéd. A munkáltatódnak nem kell beleegyeznie, mert ez nem az ő döntésétől függ, ez CSAK a te döntésed (de ennek a következményét is vállalod, azaz fel is mondhatnak neked!). Persze, nem árt, ha még néhány hasznos dolgot is írsz bele, többek között gyermeked nevét, a születési dátumát, s a saját neved sem árt 
(Pontos nyomtatványt erre itt találsz az ingyenes anyagok között.). Ami köti őt, az a 30 nap, legkésőbb ekkor megszűnik a fizetés nélküli szabadságod, s foglalkoztatnia kell téged (vagy felmondani, ha van rá valós, és okszerű indoka 
) A legkésőbb szóból pedig az következik, hogy hamarabb is megszűnhet a fizetés nélküli szabadság, ha a felek (azaz te és a munkáltatód is) úgy akarják. Nos, ezzel a megszakítás, és az idő előtti visszatérés kérdése kipipálva.
Nézzük azt az esetet, amikor az anyuka otthon marad három évet. Erre az esetre az Mt. SEMMILYEN visszatérés bejelentésről szóló szabályt nem tartalmaz, mivel nem kell, nincs rá szükség! A munkáltató nagyon jól tudja, mikor született a munkavállalójának gyermeke, mikor adta ki neki a kötelező szülési szabadságot, utána a fizetés nélküli szabadságot, így ha azt az anyuka (vagy apuka) korábban nem szakította meg a fenti jognyilatkozattal, akkor a munkáltató számára teljesen egyértelmű és evidens, hogy a munkavállalójával szemben fennálló foglalkoztatási kötelezettségét mikortól kell újra teljesítenie. Az sajnos előfordul kis hazánkban, nem is kevésszer, hogy maximálisan elfeledkeznek az otthon lévő anyukákról (s tegyük hozzá, néha az otthon lévő anyuka sem nagyon tartja a kapcsolatot a munkáltatójával), de ez semmit nem változtat azon, hogy a fizetés nélküli szabadság lejárt, s az anyukát a következő naptól újra foglalkoztatni kell (legtöbbször ez a felgyülemlett szabadságok kiadásában testesül meg, vagy a felmondásban )
Tehát összefoglalva: nincs várakoztatás, nincs 30 (60!) nap, nincs kérelem a 3. év lejárta után, melyet majd elbírál az igazgató úr, nincs időhúzás, hanem vagy munkáltatói felmondás van, vagy a szabadságok kiadása a következő naptól, amire a munkavállalót távolléti díj illeti meg, s utána vagy ezalatt tessék eldönteni, mi lesz az anyuka sorsa. A makacs és jogellenes időhúzásnak egy biztos következménye lesz (pláne, ha ezt a bejegyzést sokan olvassák): ahelyett, hogy fizetés és GYES nélkül otthon dekkolnak az anyukák, várva a tisztelt munkáltatók válaszára, egyre többen lesznek tisztában a jogaikkal, lesznek dühösek, írnak majd szép levelet a munkáltatójának, melyben kifejtik, hogy a kérelem hülyeség, s ha nem felejtik el ezt azonnal, akkor kénytelenek lesznek jogorvoslathoz folyamodni. S egyre több igazgató úr, és HR-es kell, hogy megtanulja: rájuk is vonatkozik a törvény, bármennyire nem szeretnék…
Szép új világ, mi? 
Küldd el e-mailben!